Bogi ma is hasonlóan volt mint tegnap. Eszeget, iszogat, alszik és mosolyog. És olykor-olykor sír is.
Ahogy én látom (Bence) ez most egy ilyen időszak. Boginak most meg kell erősödnie (meg a hangjának is vissza kell jönnie), ehhez ezekre van szüksége.
Illetve még egy dologra: erős érzelmi támogatásra. Eddig is próbáltuk ezt megadni - a Ti segítségetekkel. Ezután is próbáljuk. Viszont most egyre nehezebb. Fáradunk, nem látjuk a javulás következő lépcsőfokát, nem látjuk, hogy mikor fog meggyógyulni teljesen. Ehhez talán még több erő kell, mint korábban (de ugyanannyi biztos). Azonban fáradunk. Próbálunk erőt meríteni sokmindenből, próbálunk felfelé és előre tekinteni, de most megint nehezebb.
Kérjük, hogy továbbra is gondoljatok ránk, legyetek velünk!
Kedves Bence és Anna néni! Csak mostanában csöppentem ide és olvastam a történeteteket. Egy kisbaba problémával lelkileg mindig mindenkinek nagyon nehéz..mi is hasonló, bár más problémával küzdöttünk, és ittuk azoknak az orvosoknak és szakembereknek a szavait, akik pozitívan álltak hozzánk és a problémánkhoz. Egy kicsit szemellenzősen kell nézni a világba ilyenkor, próbáljatok meg olyan orvossal beszélni többet ( biztos van! ) aki optimista és képes ezt teljesen átadni nektek is.., aki megnyugtat, hogy minden rendben lesz...és persze, hogy rendben lesz! ..hisz olyan ügyesen vette Bogi a kezdeti akadályokat. :) Gondolj ránk Anna néni---Revoly Martin a régi 1/A-ból. :)
VálaszTörlésNehezen tudom elképzelni is, hogy milyen megterhelő lehet ez a kórházból haza- otthonról vissza - két kicsi itt - egy szeretetcsomag ott - állapot... Nagyon sokat gondolok rátok!
VálaszTörlés